Köszönet

Tegnap találkoztam Délkával, aki elhozta Erika ajándékát, a kötőtűket:

Nagyon köszönöm, Erika!
És köszönöm Délkának is a kötős mütyürkéket, meg a zöld szitakötő-kitűzőt:

A tegnapi találkozó kötésbeli eredménye egy közös Kide. Adél uruguayi gyapjúból köti, valamelyik rózsaszínből, és pedig barna bontott kasmírból. Különbség kettőnk kötése között az, hogy Délka sima-fordított sorokat köt, én pedig lustán fogom megkötni a sálat.

Érdekes lesz összehasonlítani.
És ha már kötés, mutatom a másik két folyamatban levő munkámat:
egy csipkekardigán, saját elképzelés alapján, benne egy kissé megváltoztatott Print of the wave mintával. Ez jelen pillanatban kizárólag segédfonalakon van, pihenget.

Aztán elkezdtem egy újabb fecskefarkot, noha a múltkoriban azt mondtam, én már többet nem - hát pedig mégis igen. Várom természetesen a bigyós részt, meg az edgingeket - de még nem unom a bimbómintát sem.

Ami meglepő benne, az a szín. Sötétkék merinó (ez is bontott) - gyönyörű finom szál. Elég nehezen megy, ugye nem látom jól ezt a színt villanyfényben a -3,5 szemüvegemmel, és még nem tart ott az idő, hogy kiülhessek a napfényre kötögetni. Ma pedig tutira nem, ugyanis ideért az eső, és most minden szürke és sötét és hideg.
Végezetül: ilyen időre egy kis muzsika, lélekmelegítőnek...

Fecskefarok

Készen lettem a Swallowtail kendővel.

Volna egy-két hozzáfűznivalóm:
számomra BORZALMASAN unalmas volt a bimbóminta megkötése. Vagyis az a rész, amivel kezdek. 14 sor bimbó ment bele, hát a hatodik környékén az ősz hajszálak elkezdtek kiütközni... és akkor még hátravolt vagy nyolc. Aztán nagy kínok árán végülis megkötöttem mind, és áttérhettem az izgi bigyózásra. Na, az már ment, mint a karikacsapás, mert láttam a vonalakat.
Aztán jött a 4. minta... nem tudom, nekem az olyan fárasztó volt, mert a sorok hasonlítottak is egymásra meg nem is, egyikben 2 ráhajtás, másikban egy--- nem volt a kedvencem, de azért haladós volt.
És végül, azt már ma reggel, elérkeztem a befejező mintasorhoz. Gyors volt, ez is határozottan jól látszott.
Következtetésként: a végeredménnyel elégedett vagyok, de a következő projektem biztos nem ugyanez lesz.

Régi munkák új képei

Már tegnap mondtam, hogy volna még egy kis ezmegaz.
Az eldolgozott fonalvégek utáni fotók, egy gyors fotószesszió megejtése után.
Először a közös sál, az orgonaleveles, hátul még sok van a sálból, de ha egészen feltekerem, akkor nem sok látszik belőle.

Aztán a másik észt sál.

Ez is körbecsipkés, és ez alkalommal a körbecsipke is cakkosabb szélű lett, rájöttem a nyitjára:-)

a közepe viszont nem olyan áttört, azt hiszem, nagyobb tűvel kellett volna kössek.

És van új munka is, gondoltam, annak is megejtem a fotóját egyúttal, jöjjön akkor a tegnap elkezdett Swallowtail:

Ebben a Swallowtailben az az újdonság, hogy most jutottam legmesszebb vele :-).