Tegnap...

... délután szól a telefon - Adél volt. Itthon van, hamarosan közöskötünk, miután a nyaralásuk lejár, addig is a küldetését jött teljesíteni.

Elhozta az Ercsu által küldött fonalakat, köszönöm Erika!

És a Knitted lace of Estonia könyvet. Köszönöm Adél!

Na és láttam élőben a Madliját, gyönyörű, hihetetlenül szép a színe is...
Tegnap este éjjel pedig elkezdtem kötni egy sálat, a Viljapeakiri minta felhasználásával, a csoki-mandula színű Kid Merino felhasználásával. Ezt a motívumot már rég figyelgetem, na meg úgy gondoltam, a fonal bolyhosságához nem illik egy nuppos minta. Tudtam, hogy most találkozott a minta a fonalával. Sajnos, két sor után igen álmos lettem, már alig láttam, mit is csinálok, úgyhogy kénytelen voltam letenni, de azt hiszem, nagyon jól fogok vele haladni a továbbiakban.

Télvégi angyaljárás

Hát igen... így Húsvét előtt kicsikével nálam Angyal járt.
Tegnap megkaptam az uruguayi fonalakat. Erika, köszönöm! Én pont ilyenre számítottam, már színileg mondom, mert ugye sokan meglepődtek a fonal színei láttán... hogy milyenek? Pihepuhák, simák, finomak. Csodaszépek.

És Adél, Neked is nagy-nagy köszönet. A közbenjárásért és a gyönyörűséges meglepetés-előfonalért is. Ercsunak még egy kezétcsókolom a merinókért.

És most pörgetem az agyam... a zöld uruguayi az tutira Laminaria lesz. A többi? Ajjaj... sok a minta, kevés az idő... és ez a fonal valóban valami igen különlegesre vár.