...

Drága picink, érted égjen, aki meg sem ismerted a világot, hanem angyalként érkeztél hozzánk.

Tél.

Forró zene egy hideg napra:

Kitchener stitch - hogyan illesszük össze a kötött darabokat?

Újabb kötősdolog. Arra való, hogy 2 ellentétes irányból érkező kötött sort varrótűvel, de kötésutánzó módon tudjunk összeilleszteni (zokni orrát, sálak két különálló darabját).
A lényege tehát: mindkét darabon leutánozni a kötés ideillő mintázatát, a szálat varrótűvel vezetve át a kötés hurkain. Mindkét darab kötőtűkön van, kezdetnek el kell helyezni a kötéseket úgy, hogy a színe a szénvel találjon, és amennyiben a szemek iránya nem megfelelő, úgy az egyik kötőtűről egy másikra átvéve (de nem lekötve) megforgatjuk a szemeket. Ez a helyzet ritkán áll elő, így gyakorlatilag azzal kezdünk, hogy a kötéseket egymés mellé helyezzük, és a visszájukat egymásnak fordítjuk.
Első lépésként a varrótűvel, benne a befűzött szállal beleöltünk az első tű első szemébe mintha fordítottat akarnánk kötni, és áthúzzuk a szálat rajta, de nem vesszük le a kötőtűről.
A kötőtűk hegye alatt vezetve ugyanígy áthúzzuk a szálat a hátsó tű első szemén, de mintha simát akarnánk kötni.
A második lépésben újra az első tűn dolgozunk, az első szemet simán átvesszük a varrótűre, a másodikon pedig áthúzzuk a szálat, mintha fordítottat akarnánk kötni, és a kötőtűn hagyjuk.

Visszatérünk a hátsó tűre, az első szemet átvesszük a varrótűre, fordítottan, majd a másodikon áthúzzuk a szálat, mintha simát akarnánk kötni.

A második lépés mozzanatait ismételjük, ameddig a szemek elfogynak.
Két dologra vigyázzunk:
1. A varrótűbe fűzött szál soha ne a kötőtűk hegye fölött haladjon
2. A szálak feszülése legyen a kötött darabok feszültségével egyező
Képek INNEN.

Youtube-os bolyongásaim egyik új felfedezettje:

A sálakról újra

Már rééég befejeztem a Leaf and nupp-ot, de valahogy a fotózás elmaradt. Illetve, ami kép lett olyan borzasztó ronda volt (én a fényhiányra fogtam a fotózáskor), hogy nem is tettem fel.
Aztán már elmaradásom is volt vele, mégpedig a fityegő szálak. Az egyik újévi igéretem az volt, hogy többet nem fotózok a szálak eldolgozása előtt, és ma sikerült azokat is rendezni. És még olyan napsütésféle is van. Minden faktor kedvező volt.
Most ilyen:

Ami tanulság a jövőre nézve, az az, hogy ezentúl nem csak a levételnél fogok nagyobb tűt használni (itt ez történt), hanem az utolsó sort már nagyobb tűvel kötöm le.

Aztán halad a nagy közös projekt a Lányokkal, persze, ez a fotóm sem lett jó, de most itt tartok:

Másodjára teljesen más kötni az orgonalevelest.
És a napi muzsika:

Haladgat...

... a közös sál. Nem tudom, ma sem kötöttem túl sokat, valahogy minden úgy összegyűlt.

Közös kötés

A Lányokkal (összesen 25-ön vagyunk) ma elkezdődik az első közös sál megkötése. Egy szép kis baráti kör alakult ki, aminek nagyon örvednek.
Szavazás alapján az Orgonaleveles sál nyert. Ez.

Munkára fel! :-)
Egy kis zene a jobb haladás érdekében:

 

Kezdés

Sokan kérdeztek, hogyan kell azt a fajta kezdést alkalmazni, amihez mind a két tűre szükségünk van, és ami lekötött hurkokból áll. Találtam egy képsorozatot ITT, (ezúton is köszönöm a szerzőjének, Kristinnek), ezen nagyon jól látható minden egyes mozzanat. Azért a fenti honlapon nagyobb felbontású kép van, onnan mentsétek le! Illetve onnan átirányít IDE, ez a legnagyobb felbontású kép.

És most egy kicsit pihenjünk

Szaporítások. Increases

A szaporításokkor figyelni kell arra, hogy szabad-e, kell-e lyuk képződjön az új szem alatt, vagy pedig tömött sorokat akarunk. Ha szükség van a keletkező lyukra, akkor ráhajtást készítűnk, a szemeknél bemutatott módon.
Ha tömött sort akarunk, akkor kétféleképpen tudunk új szemet létrehozni (képek innen):
A bal tű hegye alatti hurkot felemeljük a bal tűre, majd szemként lekötjük.

Ugyanúgy, tömött sorunk lesz, ha egy szembe kettőt kötünk, egyet simán, egyet fordítottan.

Apasztások.Decreases.

A csipkemintákban igen fontos az apasztások dőlése, ezért mindig figyelni kell arra, hogy az összedolgozott szemek melyike marad felül - ez fogja adni a dőlésirányt.
Az ide tartozó képek innen vannak.
Ha jobbra akarunk irányítani apasztással, akkor egyszerűen két szemet simán összekötünk a színén

vagy fordítottan a visszáján.

Ha balra kell dőlni az apasztás vonalának, akkor két módunk van ennek megvalósítására:
a szemeket simán de hátulról

vagy fordítottan hátulról kötjük össze

A másik mód az, hogy egy szemet átemelünk (simán vagy fordítottan, sortól függően), a következőt lekötjük, és az átemelt szemet visszaejtjük a lekötött fölött.

Szemeim. My stitches

Miután elég sok bonyodalom származik abból, hogy ki hogyan köti le a szemeket, úgy gondoltam, jó volna, ha megmutatnám, hogyan kötök én. A minták is erre a kötéstípusra íródtak, szerintem, így lehet szemcsavargatás nélkül lekötni mindenfajta dolgot.
Kezdjük a simával, képek innen:

 

 

A fordított szemek képei is innen:

 

 

A ráhajtást én elölről hátrafele csavarom a tűre, függetlenül attól, hogy sima avagy fordított sorban vagyok (kép innen):

Lélekmelegítő

esős téli napokra:

És olyan alkalmakra is, mint amikor az ember csipkekötése el van számolva... Lehetőleg a végefele, egy olyan sorban, ami több mint 200 szemből áll...

Tervek. Állapotok.

Az új év kezdetén az ember tervez. Ezt már rég elkezdtem, és most már eljutottam oda, hogy konkrét kötési terveim vannak, mégpedig ezek:
1. Swallowtail sál
2. Bintje zokni
3. Donyale zokni
4. Snowflake zokni
5. Haruha sál
6. Luminen kardigán
7. Nancy Bush egyik észt csipkesálja
8. Lily of the valley sál
9. Sagittaria sál (ez nagy kérdőjellel)
és tizediknek az, amit bizonyára sosem fogok felvenni, de izgalmas, nagy kihívás: Tikru csipkeharisnyája.

Most pedig pótolnám pár elmaradásomat. Szóval, a már rég elkezdett piros leaf and nupp sálammal megakadtam, mégpedig egy személyes hülyeség miatt: amikor át akartam térni körkötőtűre, rájöttem, hogy akkora, amekkora kell, épp nincs. (Ma végül vettem. Ideje volt, 3 napja...) úgyhogy az most ilyen:

 és közelről meg ilyen:

 

Na, de aznap, amikor nem volt megfelelő körtűm, elkezdtem kisebb tűn egy Swallowtail-t:

Amikor eddig jutottam, akkor csipkés barátnőimmel arra a következtetésre jutottunk, hogy lehet, ez lesz a nagy közös kötős projekt, azért félretettem, és elkezdtem Nancy Bush csipkesálját, amivel tegnap így álltam, most kicsit nagyobb.

És hogy nehogy csak ennyi dologgal foglalkozzak, van egy halom elbontásra vásárolt dolgom: 3 pulcsi már szétszedve, és 2 kardigán, ami azért így egészben is tetszik, és még talán hordani fogom őket.

Icipici kiscipők

A méretre nem igazán eltalált cipők után újabbakat kötöttem, két számmal kisebbet. Vagyis tűnként 2 szemmel kisebbet.
Hát a megkötése nem lett volna különösebben nehéz, ha nem lett volna olyan pici. Ilyen lett bolyhosítás után.

És ennyivel kisebb a másiknál:

Edit január 5:  Hogy a különbség látható legyen, ideteszek utólag egy képet a sima állapotról:

Újdonságok

Az első számú újdonság az, hogy a mai nappal vége a szabadságnak :-((( na de nézzük a dolgok jó oldalát. Délutánonoként meg hétvégén azért fog lehetni kézimunkázni. Pedig milyen jó volt itthon!
Második újdonság a hétfőtől kezdődő életmódváltás. Merthogy nem lehet csak diétának nevezni. Ugyanis az étkezésen kívül változtatni akarok (fogok) a mozgáson is. Ennek örömére koccintsunk egy pohár frissen turmixolt gyümölcslével:

A harmadik újdonság pedig az, hogy életemben először nemezeltem. Nem tökéletes, de az enyém. Úgy volt, hogy értettem én a nemezelés lényegét - a gyapjú szálaiból egy borzos réteget kell képezni - csak nem volt hozzá elegendő nemistudom mim, bátorságom volt, ja mondjuk, nem volt kedvem annyit ücsörögni vele. Na de tegnap reggel láttam egy dokumentumfilmet a valenki-ről, az orosz nemezcsizmáról, és ez egy végső löket volt. Azt mondtam, ezt ki kell próbáljam, meg kell tanuljam. Nagy gyorsan előkaptam egy kis kibédi gyapjút (ami igencsak fogytán van, kellene még...), kétszálra véve gyorsan kötöttem belőle egy pár cipőcskét. Arra gondoltam, hogy újszülöttnek lesz - az unokaöcsém napokon belül fog megszületni. Na, hát rögtön sikerült egy félévesnek cipőt kötni :-). De, gondoltam magamban, a nemezelés során összemegy.

És nemezelni kezdtem. Volna. De nem tudtam, mi legyen a szálkitépő dörzsölő. Gondoltam egy nagyot, és a luffával kezdtem sikálni. Kb 20-25 percet voltam képes nemezelni. A végeredmény - szerintem - nem olyan rossz...

Ma reggel pedig megkötöttem egy kisebb cipőt, nemsokára megkötöm a párját is.

Agyagcserepek másként

... való hasznosítása lenne a teljes cím. Csak nem fér ki.
Szóval, az van, hogy hétfőtől kezdődik a kemény diéta. Addig a kedvenc kalóriadúsabb ételeinket még egyszer elkészítem Ki tudja, mikor még egyszer...
Ez tehát a mai cserepes töltött kenyér. Finom volt...

Hogyan készült? 
Először is dagasztottam egy egyszerű kenyeret. Vagyis: élesztőből kovászt készítettem, amikor felfutott, akkor megdagasztottam kb 40 deka lisztből, kevés sóval és egy icipici olajjal, no meg a kovásszal a tésztát. Kell még hozzá víz - annyi, hogy kenyértészta állaga legyen (tudom, itt szoktak háborogni hogy jójó, de az milyen. Hát olyan, hogy elég puha de nem tapad...). Hagyom kelni - most csak kb 40 percet.
Ezalatt elkészült a töltelék: kevés olajon egy nagy darabokra vágott hagymát, egy nagy kockákra vágott nagy sárgarépát, 4-5 cikk fokhagymát, egy nagy szelet csíkokra vágott csirkemellet megpároltam, majd beledobtam egy maréknyi fagyasztott zöldborsót.
A kenyértésztát kilapogattam, kettőbe vágtam, külön megtöltöttem, felcsavartam, és beletettem egy-egy cserépbe, amit előzőleg megvizeztem és megliszteztem. (Bevallom, még így is kicsit beleragadt...)
Kb félóra alatt megsütöttem. És hogy ne száradjon ki sülés közben, a sütőbe egy tepsi vizet tettem begyújtáskor, ami aztán a végére el is párolgott. 

2010

Évet váltottunk. Ilyenkor az ember elemezget. Én is ezt teszem. Mi volt tavaly? Mi lesz idén?
2009 eltelt, voltak jó és rossz pillanatai, de erről írtam eddig.

2010-re mit szeretnék?
Többet kötni.
Több időt.
Megtanulni technikákat.
Gyapjút fonni.
Fotózásra a lógó szálakat eldolgozni.
Befejezni amit elkezdek.
Néha keresztszemezni.
Meghorgolni a jegesmedvét.
Sajátkezű projekteket végigcsinálni - konyhabútor felújítás, más ötletek életbe léptetése.
Na és vannak nem kézmunkás dolgok is:
Napi legalább fél órát testedzésszerűen mozogni, MINDEN NAP.
Inni napi legalább másfél liter folyadékot.
Gyakrabban sütni kenyeret.
Megválaszolni időben minden levelemet.
Megírni a dolgozatot a negyedkori eljegesedés és a bánsági sáfrány viszonyáról.
Kicsit többet botanászni.
És ami nagyon fontos: kicsit jobban a kezembe venni a saját sorsomat. Elég abból, hogy hagyjam, hogy más hülyét csináljon belőlem, ha más nem lép, akkor én lépjk magamért. Nem panaszkodni és kifogást keresni fogok, hanem megoldani mindent.
Így elsőre ennyi. De ezt betartani sem lesz könnyű minden esetben, mert néha túl kell lépjek saját magam gátjain.