Ma megvolt az első hosszabbításos meccs ezen a VB-n. Az eleje nekem nagy-nagy szomorúsággal telt, mert rájöttem, tegnap este egy bigyót elejtettem. Valamikor, 4 sorral lennebb... a 7 hurka 8 fele ágaskodott...majdnem sírni kezdtem.
Ilyenkor van az, hogy aktuális munka félre, és valami mást gyorsan elő, vigasznak. Hát kötöttem a másik darabhoz két sort... (amiről eddig alig tettem említést, pedig igenis, van... mutatom:
Ercsutól érkezett finom merinó fonal, általam készített tű, észt csipkeminta (Linnuteekiri).)
Na de nem hagyott nyugodni a lelkiismeretem, nem akartam elfogadni a tényt, hogy én most annyit visszabontsak, hát vettem egy nagy levegőt, és megreparáltam a problémát: azt a szemet lefuttattam, visszaszedtem egy horgolótű segítségével, gondosan ügyelve a nupp 7 hurkára és visszakaptam az elveszejtett bigyómat!!!
A gyásznak ezennel vége lett, tudtam volna már a meccsre is koncentrálni, de hihetetlenül unalmas volt, mind a 120 perce, így a tizenegyesekig kötöttem - azokat azért megnéztem - úgyhogy most megvan a Crown Prince központi részének pontosan 3/7-e.
Most már vagy 40-45 cm hosszú, akkora, hogy már gabalyodik össze a tű körül - merthogy széles is -, és ez jó, mert egyre közelebb kerülök a végéhez. Ami valahol mégis olyan távolinak tűnik...
És mutatok még valamit, ami nem kötés (még!), csak finom-finom fonal, Adéltól örököltem, Melinda festette.
Ez megint olyan napsütéses szeptemberi bükkös hangulatú (ami az egyik kedvencem), valami levélmintásat képzelek hozzá - de nem merem elkezdeni, ameddig a másikkal nem végeztem.
Mindjárt kezdődik a portugál-spanyol meccs, készülök hát vissza kötni. S ha már a szimpátiáim hazamentek, akkor hajrá, Portugália!!!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Haapsalu. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Haapsalu. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. június 29., kedd
Hosszabbítás
2010. június 23., szerda
Haladok
Ez a kendő nagyon izgalmas. :-)
Túl az első soknuppos részen (eddig 452 bigyó megkötve) pihenek. Volt olyan sor, hogy 56 nupp volt benne, most sokkal lazább. Mert az utolsó soron mindössze kettőt bigyóztam :-)
Túl az első soknuppos részen (eddig 452 bigyó megkötve) pihenek. Volt olyan sor, hogy 56 nupp volt benne, most sokkal lazább. Mert az utolsó soron mindössze kettőt bigyóztam :-)
Címkék:
Crown Prince Square Shawl,
csipkesál,
Haapsalu
2010. június 20., vasárnap
Vajon...
... ehhez lenne türelmem? Bigyó csak vagy 1000 van benne...
Szerintetek tervbevegyem vagy ne?
(a fotó a Knitted Lace of Estonia c. könyvből jön ide. Nem, nem, nem saját munka. Még...)
Szerintetek tervbevegyem vagy ne?
(a fotó a Knitted Lace of Estonia c. könyvből jön ide. Nem, nem, nem saját munka. Még...)
2010. június 19., szombat
Ezért
Azért lett olyan rengeteg szemem a végére, mert a szélére végül nem cakkos csipkét kötöttem, hanem teljesen egyszerű, viszont fodros szegélyt. Úgy gondoltam, hogy a fonal bolyhossága mellett ez érvényesülne jobban. Azt hiszem, igazam volt.
A stóla 52*164 cm, majdnem 10 deka.
Képek csak ilyen bentiek, de hát ilyen idő mellett már fotózni sem lehet.
Közben rájöttem, hogy szeretem a focit. Hihetetlenül jól lehet kötni, miközben a tévében mennek a meccsek. (Sőt, már kedvenc csapatom is lett - Mexikó. Elfajultam...)
Na, és mert sok a foci, ma is lesz még belőle, hát elkezdtem kötni egy újabb valamit, a másik, de ugyancsak Erikától kapott fonalból, azt is úgy, hogy egy motívumot összekombinálok a széllel. Vagyis hogy nem kész minta alapján. Ez alkalommal tényleg teljesen bigyómentes lesz... A központi rész legalábbis.
A stóla 52*164 cm, majdnem 10 deka.
Képek csak ilyen bentiek, de hát ilyen idő mellett már fotózni sem lehet.
Közben rájöttem, hogy szeretem a focit. Hihetetlenül jól lehet kötni, miközben a tévében mennek a meccsek. (Sőt, már kedvenc csapatom is lett - Mexikó. Elfajultam...)
Na, és mert sok a foci, ma is lesz még belőle, hát elkezdtem kötni egy újabb valamit, a másik, de ugyancsak Erikától kapott fonalból, azt is úgy, hogy egy motívumot összekombinálok a széllel. Vagyis hogy nem kész minta alapján. Ez alkalommal tényleg teljesen bigyómentes lesz... A központi rész legalábbis.
1138
1138. Ennyi szem volt a leláncolás előtti utolsó (néhány) körön a tűn.
A leláncolás maga több mint 2 órát vett igénybe. Itt kezdtem:
A mostani állapot fotózhatatlan (fény híján), de majd mutatom.
P.S. Zuram szerint a reggeli állapot, amikor még a tűn volt, olyan volt, mint egy kutya :-)))
A leláncolás maga több mint 2 órát vett igénybe. Itt kezdtem:
A mostani állapot fotózhatatlan (fény híján), de majd mutatom.
P.S. Zuram szerint a reggeli állapot, amikor még a tűn volt, olyan volt, mint egy kutya :-)))
2010. június 15., kedd
Helyzetjelentés
Tegnap a vírusomnak hála, ami pihenésre kényszerített, sokat kötöttem. Úgyhogy most úgy állok, hogy a központi egységnek kb fele megvan (már amit tervezek, hogy fele lesz, lehet hosszabbra kötöm, ez elválik).
Nagyon jó a fonalat kötni, puha, haladós. Köszönöm, Erika!
Aztán meg kifeszítettem-forma, láttam, a szélessége is megvan, ha még kötök rá egy szegélyt, akkor igencsak nagydarab lesz... ami természetesen, nem baj.
A minta tetszik, végülis csak lett benne bigyó, de nagyon kevés, ennyi mindenképp kell, hogy tagolja a mintát.
Ma is kötni fogok, ezt tudom. Persze, miután a háziasszonyi teendőimen túlleszek, tegnap semmit se csináltam itthon, egy hegynyi mosogatnivaló vár a konyhában, meg egy hegynyi ruha várja a helyrekerülését. Főzni is kéne, mosni is. Takarítani is.
Nem tudom, lehet én szervezem meg rosszul a dolgokat, de a szabadságom jó nagy része ilyen adminisztrációval telik. Vagy ez normális?
Nagyon jó a fonalat kötni, puha, haladós. Köszönöm, Erika!
Aztán meg kifeszítettem-forma, láttam, a szélessége is megvan, ha még kötök rá egy szegélyt, akkor igencsak nagydarab lesz... ami természetesen, nem baj.
A minta tetszik, végülis csak lett benne bigyó, de nagyon kevés, ennyi mindenképp kell, hogy tagolja a mintát.
Ma is kötni fogok, ezt tudom. Persze, miután a háziasszonyi teendőimen túlleszek, tegnap semmit se csináltam itthon, egy hegynyi mosogatnivaló vár a konyhában, meg egy hegynyi ruha várja a helyrekerülését. Főzni is kéne, mosni is. Takarítani is.
Nem tudom, lehet én szervezem meg rosszul a dolgokat, de a szabadságom jó nagy része ilyen adminisztrációval telik. Vagy ez normális?
2010. június 9., szerda
Tegnap...
... délután szól a telefon - Adél volt. Itthon van, hamarosan közöskötünk, miután a nyaralásuk lejár, addig is a küldetését jött teljesíteni.
Elhozta az Ercsu által küldött fonalakat, köszönöm Erika!
És a Knitted lace of Estonia könyvet. Köszönöm Adél!
Na és láttam élőben a Madliját, gyönyörű, hihetetlenül szép a színe is...
Tegnapeste éjjel pedig elkezdtem kötni egy sálat, a Viljapeakiri minta felhasználásával, a csoki-mandula színű Kid Merino felhasználásával. Ezt a motívumot már rég figyelgetem, na meg úgy gondoltam, a fonal bolyhosságához nem illik egy nuppos minta. Tudtam, hogy most találkozott a minta a fonalával. Sajnos, két sor után igen álmos lettem, már alig láttam, mit is csinálok, úgyhogy kénytelen voltam letenni, de azt hiszem, nagyon jól fogok vele haladni a továbbiakban.
Elhozta az Ercsu által küldött fonalakat, köszönöm Erika!
És a Knitted lace of Estonia könyvet. Köszönöm Adél!
Na és láttam élőben a Madliját, gyönyörű, hihetetlenül szép a színe is...
Tegnap
2010. március 4., csütörtök
A kasmír
Első találkozásom a kasmírral virtuálisan zajlott le, ezelőtt pár évvel egy sitcom-sorozatot nézése közben. Egy kapcsolat bukott el benne egy leárazott kasmír pulóver odaajándékozása nyomán. Még ma is a fülemben hallom a fura hangsúllyal kimondott "It's cashmere, it's cashmere" mondatokat és mindig elmosolyodok rajta. A kasmírt már akkor mint értékes, drága anyagot ismertem meg.
Aztán telt az idő, és nem foglalkoztam kézimunkával, kötéssel, a kasmírról tudtam, hogy mi, de nem kerültünk egymással közelebbi kapcsolatba.
Aztán amikor újrakezdtem a kötést tavaly, előbb tiszta gyapjúval próbálkoztam, aztán az igen vékony gyapjúkeverék csipkefonalakkal, és kötősökkel ismerkedtem (virtuálisan), egyikőjük mondta, hogy ő bontott kasmírt használ. Mondjuk, ezt a bontást gyakoroltam én már régebb is, de soha nem voltam ennyire válogatós.
Azóta viszont rohamozom a turikat és vadászom a kasmírt.
Miután igen ritka esetben túldivatosak, túlcicomázottak a kasmír pulcsik, általában a végkiárusításra maradnak, és olcsón meg tudom venni őket.
Igy tettem szert az utolsó sálam alapanyagára is. A kezdet kezdetén egy rózsaszín, semmi extra pulcsinak tűnt. Leárazott termék volt.
Szétbontottam, és semmi kezelés nélkül elkezdtem a bontott anyagból kötni a sálat. Olyan girbegurba fonalból, amilyen bontás után lenni szokott.
Kötés közben eléggé bizonytalan voltam, megvallom, hogy ki fog-e egyenesedni a szál, de azt mondtam, olyan lesz, amilyen lesz, megkötöm, és úgyis el fogom hordani.
Ehhez képest nagyot csalódtam. Kellemesen. Mosás után ugyanis úgy néz ki a sál, mintha új anyagból készült volna, nem lehet megmondani róla, hogy bontott fonal.
Szép az esése, mert valamivel nagyobb a súlya, mint a gyapjúnak, ezért jobban lehúzza magát.
Meleg.
A színe talán megmarad. Nem az a vadító rózsaszín, és így megkötve szerintem teljesen oké, hordható. Igazi nőies darab lett.
Aztán telt az idő, és nem foglalkoztam kézimunkával, kötéssel, a kasmírról tudtam, hogy mi, de nem kerültünk egymással közelebbi kapcsolatba.
Aztán amikor újrakezdtem a kötést tavaly, előbb tiszta gyapjúval próbálkoztam, aztán az igen vékony gyapjúkeverék csipkefonalakkal, és kötősökkel ismerkedtem (virtuálisan), egyikőjük mondta, hogy ő bontott kasmírt használ. Mondjuk, ezt a bontást gyakoroltam én már régebb is, de soha nem voltam ennyire válogatós.
Azóta viszont rohamozom a turikat és vadászom a kasmírt.
Miután igen ritka esetben túldivatosak, túlcicomázottak a kasmír pulcsik, általában a végkiárusításra maradnak, és olcsón meg tudom venni őket.
Igy tettem szert az utolsó sálam alapanyagára is. A kezdet kezdetén egy rózsaszín, semmi extra pulcsinak tűnt. Leárazott termék volt.
Szétbontottam, és semmi kezelés nélkül elkezdtem a bontott anyagból kötni a sálat. Olyan girbegurba fonalból, amilyen bontás után lenni szokott.
Kötés közben eléggé bizonytalan voltam, megvallom, hogy ki fog-e egyenesedni a szál, de azt mondtam, olyan lesz, amilyen lesz, megkötöm, és úgyis el fogom hordani.
Ehhez képest nagyot csalódtam. Kellemesen. Mosás után ugyanis úgy néz ki a sál, mintha új anyagból készült volna, nem lehet megmondani róla, hogy bontott fonal.
Szép az esése, mert valamivel nagyobb a súlya, mint a gyapjúnak, ezért jobban lehúzza magát.
Meleg.
A színe talán megmarad. Nem az a vadító rózsaszín, és így megkötve szerintem teljesen oké, hordható. Igazi nőies darab lett.
2010. március 1., hétfő
Készen
Kicsit kiábrándult vagyok az új sálat illetően. Szép meg minden, de a szélső apasztások becsavarják a 4-4 szélszemet. Pöndörödik a sál széle. Hosszában. Ahogy az alábbi képen igen jól látszik. Csak nem értem, hogy akkor más sálaim széle miért nem csavarja össze magát? Hiszen máskor is apasztok a széleken, sokszor hármast is. Az anyaga pedig ugyanaz.
Vigaszként legalább az új Triinum bizonyára jó lesz...
És a Graffiti muskátlim túlélte a telet :-) szegénykémet nem tudtam rendesen telelteni, mert egész télen ontotta a virágot, mostanra már csak annyi van rajta, ami a fotón látszik. Izgultam is érte, hogy kipusztul, de nem... és remélem, nemsokára kiköltözhetnek az erkélyre.
Vigaszként legalább az új Triinum bizonyára jó lesz...
És a Graffiti muskátlim túlélte a telet :-) szegénykémet nem tudtam rendesen telelteni, mert egész télen ontotta a virágot, mostanra már csak annyi van rajta, ami a fotón látszik. Izgultam is érte, hogy kipusztul, de nem... és remélem, nemsokára kiköltözhetnek az erkélyre.
2010. február 8., hétfő
Régi munkák új képei
Már tegnap mondtam, hogy volna még egy kis ezmegaz.
Az eldolgozott fonalvégek utáni fotók, egy gyors fotószesszió megejtése után.
Először a közös sál, az orgonaleveles, hátul még sok van a sálból, de ha egészen feltekerem, akkor nem sok látszik belőle.
Aztán a másik észt sál.
Ez is körbecsipkés, és ez alkalommal a körbecsipke is cakkosabb szélű lett, rájöttem a nyitjára:-)
Ebben a Swallowtailben az az újdonság, hogy most jutottam legmesszebb vele :-).
Az eldolgozott fonalvégek utáni fotók, egy gyors fotószesszió megejtése után.
Először a közös sál, az orgonaleveles, hátul még sok van a sálból, de ha egészen feltekerem, akkor nem sok látszik belőle.
Aztán a másik észt sál.
Ez is körbecsipkés, és ez alkalommal a körbecsipke is cakkosabb szélű lett, rájöttem a nyitjára:-)
a közepe viszont nem olyan áttört, azt hiszem, nagyobb tűvel kellett volna kössek.
És van új munka is, gondoltam, annak is megejtem a fotóját egyúttal, jöjjön akkor a tegnap elkezdett Swallowtail:Ebben a Swallowtailben az az újdonság, hogy most jutottam legmesszebb vele :-).
2010. február 7., vasárnap
Még tudok kötni
Az utóbbi időben nem nagyon írtam. A kötés is inkább kötögetésben merült ki, de azért nem tétlenkedtem teljesen.
Az egyik mostanság elkészült (najó, egy hete) projekt ez a zokni, a minta a Hedera, amit másodjára kötöttem meg, most a nagy tél okán nagyon nagyon vastag fonalból, és kimondottan hálózokninak. Már napok óta ebben alszom, és végre nem fázik a lábam :-)
A fonal vastagsága miatt vastagabb tűvel kötöttem, és nem 60, hanem 40 szemre kezdtem.
Megkötöttem továbbá a közös orgonaleveles sálat, kerek két hete készen van.
Befejeztem a pici észt csipkesálat. Jelen pillanatban blokkolásra készülődik, azaz épp ázik, remélhetőleg, délutánra egészen készen lesz.
Az egyik mostanság elkészült (najó, egy hete) projekt ez a zokni, a minta a Hedera, amit másodjára kötöttem meg, most a nagy tél okán nagyon nagyon vastag fonalból, és kimondottan hálózokninak. Már napok óta ebben alszom, és végre nem fázik a lábam :-)
A fonal vastagsága miatt vastagabb tűvel kötöttem, és nem 60, hanem 40 szemre kezdtem.
Megkötöttem továbbá a közös orgonaleveles sálat, kerek két hete készen van.
Befejeztem a pici észt csipkesálat. Jelen pillanatban blokkolásra készülődik, azaz épp ázik, remélhetőleg, délutánra egészen készen lesz.
2010. január 18., hétfő
A sálakról újra
Már rééég befejeztem a Leaf and nupp-ot, de valahogy a fotózás elmaradt. Illetve, ami kép lett olyan borzasztó ronda volt (én a fényhiányra fogtam a fotózáskor), hogy nem is tettem fel.
Aztán már elmaradásom is volt vele, mégpedig a fityegő szálak. Az egyik újévi igéretem az volt, hogy többet nem fotózok a szálak eldolgozása előtt, és ma sikerült azokat is rendezni. És még olyan napsütésféle is van. Minden faktor kedvező volt.
Most ilyen:
Másodjára teljesen más kötni az orgonalevelest.
És a napi muzsika:
Aztán már elmaradásom is volt vele, mégpedig a fityegő szálak. Az egyik újévi igéretem az volt, hogy többet nem fotózok a szálak eldolgozása előtt, és ma sikerült azokat is rendezni. És még olyan napsütésféle is van. Minden faktor kedvező volt.
Most ilyen:
Ami tanulság a jövőre nézve, az az, hogy ezentúl nem csak a levételnél fogok nagyobb tűt használni (itt ez történt), hanem az utolsó sort már nagyobb tűvel kötöm le.
Aztán halad a nagy közös projekt a Lányokkal, persze, ez a fotóm sem lett jó, de most itt tartok:Másodjára teljesen más kötni az orgonalevelest.
És a napi muzsika:
2010. január 16., szombat
Közös kötés
A Lányokkal (összesen 25-ön vagyunk) ma elkezdődik az első közös sál megkötése. Egy szép kis baráti kör alakult ki, aminek nagyon örvednek.
Szavazás alapján az Orgonaleveles sál nyert. Ez.
Munkára fel! :-)
Egy kis zene a jobb haladás érdekében:
Szavazás alapján az Orgonaleveles sál nyert. Ez.
Munkára fel! :-)
Egy kis zene a jobb haladás érdekében:
2009. december 22., kedd
Új szín. New color
Tegnap elkezdtem kötni a Leaf and nupp (levelek és bogyók) nevű sálat. Ez alkalommal pirosból. A legeslegelső csipkém is pirosas volt, bordó. De abban rengeteg hiba van. Most ez égőpiros lesz, és remélhetőleg hibátlan.
2009. december 21., hétfő
Karácsony előtt - Before Christmas
Mostanában eléggé elvoltam a dolgaimmal. Takarítás, ünnepre készülődés - azért ez időigényes és fárasztó. Esténként kötögettem, elkészült a karácsonyi ajándék is. A harmadik Triinu sál, és most egy időre elég a Triinukból.
És a nagy igazság az, hogy a takarítás neheze megvan, már csak utolsó simítások vannak hátra, no meg a sütögetés. És így történik a dolog, hogy most már magamra is fordíthatok több időt, és el is fogok kezdeni egy újabb csipkesálat. Ez alkalommal piros lesz. És nem Triinu.
És újítok újra... eddig nem tekertem le a fonalat a nagy kúpról, ez meg dőlögetett jobbra-balra és akadozott. Na most felhasználva egy jótanácsot, gombolygattam magamnak. Nem lett korántsem olyan szép, mint a videón látott, de én ezt a szál vastagságára - illetve vékonyságára - fogtam. Remélem, megkönnyíti a munkámat az, hogy a szál most egy mobilis gombolyagról, akárhonnan jöhet.
És a nagy igazság az, hogy a takarítás neheze megvan, már csak utolsó simítások vannak hátra, no meg a sütögetés. És így történik a dolog, hogy most már magamra is fordíthatok több időt, és el is fogok kezdeni egy újabb csipkesálat. Ez alkalommal piros lesz. És nem Triinu.
És újítok újra... eddig nem tekertem le a fonalat a nagy kúpról, ez meg dőlögetett jobbra-balra és akadozott. Na most felhasználva egy jótanácsot, gombolygattam magamnak. Nem lett korántsem olyan szép, mint a videón látott, de én ezt a szál vastagságára - illetve vékonyságára - fogtam. Remélem, megkönnyíti a munkámat az, hogy a szál most egy mobilis gombolyagról, akárhonnan jöhet.
I finished the third Triinu, for a while I have had enough of Triinus. And, as I finished also the Christmas cleaning, I have time to knit more. I plan to begin another shawl, this time a red lace shawl, and not a Triinu. Then, I used a Nostepinne-technique, so I hope it will be easier to knit from now on.
2009. december 8., kedd
Az élet szép - Life is beautiful
Ameddig ilyen értékek vannak:
Până când avem valori, ca aceasta: Until there are values like this one:
By the way, I started to knit my third Triinu, it will also be a gift.
És hogy ne azokat a csúf gémkapcsokat használjam, készült két szemjelző is.
And, instead of those ugly paperclips, which I used as stitchmarkers, I made some real ones.
2009. december 5., szombat
Ajándék Triinu - Triinu for gift
Készen lett.
It is done.
It is done.
2009. december 2., szerda
Ellenfény. Backlight.
Ahogy nézem ezeket a színeket, kezdek rájönni, hogy tetszik a narancssárga.
Cum mă uit la aceste fotografii, încep să îmi dau seama, că îmi place portocaliul.
As I watch these pictures, I start to realize, that I like orange.
2009. november 29., vasárnap
Karácsonyi készülődés. Christmas preparation
Készen. Done.
Megvan a sál...
Am terminat şalul ieri. I finished the Triangular summer shawl.
A legnehezebb a szélcsipke meg a középrész összeillesztése volt.
Partea cea mai grea a fost coaserea dantelei pe marginile părţii centrale. The hardest part was to join the lace-edge to the central part.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)