számomra BORZALMASAN unalmas volt a bimbóminta megkötése. Vagyis az a rész, amivel kezdek. 14 sor bimbó ment bele, hát a hatodik környékén az ősz hajszálak elkezdtek kiütközni... és akkor még hátravolt vagy nyolc. Aztán nagy kínok árán végülis megkötöttem mind, és áttérhettem az izgi bigyózásra. Na, az már ment, mint a karikacsapás, mert láttam a vonalakat.
Aztán jött a 4. minta... nem tudom, nekem az olyan fárasztó volt, mert a sorok hasonlítottak is egymásra meg nem is, egyikben 2 ráhajtás, másikban egy--- nem volt a kedvencem, de azért haladós volt.
És végül, azt már ma reggel, elérkeztem a befejező mintasorhoz. Gyors volt, ez is határozottan jól látszott.
Következtetésként: a végeredménnyel elégedett vagyok, de a következő projektem biztos nem ugyanez lesz.
Tetszik!S nem mellékesen a fecskéket is imádom :)
VálaszTörlésEgyszer majd talán nekem is lesz ilyesmim de addig még sok víz folyik le az óriás folyónkon.
Egyenlőre csak gubancokat gyártok .)
A Te kezeid szélsebesen kötnek!
Annamari! Az lehet, hogy unalmas volt kötni, de hogy végülis egy meseszép kendő került ki - ismét - a kezeid közül, az biztos.
VálaszTörlésÁlomszép!
VálaszTörlésMióta megkötöttem az első csipkesálamat teljesen más szemmel nézem a csipke csodákat. Minél többet jövök hozzád egyre többször érzem nekem is KELL!:-)))
Csodaszép lett!
VálaszTörlésDe hallod-e, hogy kössek én veled együtt, ha ilyen tempót diktálsz?!;D Én azóta, hogy beszéltünk róla, mégcsak nem is nyúltam hozzá, a tiéd meg itt mosolyog készen...:DDD
Köszi, Lányok!
VálaszTörlésÉvi, ne add fel, a gubancok hamarosan csipkévé alakulnak, szerintem :-)
Ilonamamzi, azért a közeljövőben még egy ilyent nem kérek :-)
Lliann, csak rajta! Mintád van-e hozzá?
Melinda: én viszont nem festettem olyan szépeket, mint Te :-)
Annamari,
VálaszTörlésez gyöngyörű lett! Csak ámulok és bámulok. Ám ez a tempó nekem most nem sikeredett. Tudod, egy bontás közbejött.
Gyönyörű lett!
VálaszTörlésMire én megkötök egy ismétlést a csipkestólában, addigra Te megkötsz egy ilyen csodát.
Köszi :-)
VálaszTörlésPiszke, sajnálom. Olvastam a blogodban a bontást, na meg az utánakövetkező dolgokat is. :-(
Kriszti, hát azért főképp az eleje igencsak lassan vánszorgott előre. Különben az orgonaleveles csipkesálban a középminta egy idő után, amint az ember lánya belerázódik, egész gyorsan megy...
Meseszép!
VálaszTörlésKösz, Macus :-)
VálaszTörlésnagyon szépséges lett! én is tervbe vettem már;o)
VálaszTörlés