Laminaria

Megvan! Hát lassan ment, igaz részben rajtam kívülálló okok miatt (Zuram lábát törte), ez sok időt elvett a kötőidőmből.
Hát mit mondjak... A fonal imádnivaló. Puha, a színei valami fantasztikusak (ez a fotón nem látszik, majd kimegyek a természet lágy ölébe fotózni, amint lehetséges lesz - pl. eláll az eső). De többet színátmenetes csipkét nem fogok kötni.
A Laminariával van már közös múltunk, de akkor még igencsak pályakezdő voltam. Most más volt kötni. 
Élményeim? Hát igen, a Star chart oké volt, az a sál pihenőrésze. A Blossom chart eleinte izgi volt, (bár ehhez is van előzményem, amit még nem akarok megmutatni, majd ha eljön az ideje), aztán már nem annyira. Ráadásul eredetileg 6 sornyit akartam belőle, de 5-nél megálltam. Aszontam, legyen elég, így is a két mintaméret közötti lett a cucc.
Aztán ami számomra hosszadalmas volt, az a két Edging chart. Igen, izgalmas, szépen alakul, nagyon finom vonalai vannak, de a sok kétszeres ráhajtás - hát van dolog, amivel jobban haladok.
Ennek ellenére, tetszik, ami lett:

Ezt a kendőt 4.5 tűvel kötöttem, uruguayi merinóból, annak is a Gap nevű színezéséből. A levételt 5.5-ös tűvel ejtettem meg. Ennyi kellett is neki, hogy tudjam jó cakkosra húzni a szélét. 8 deka fonal van benne.

A Laminaria kötése közben rájöttem egy dologra. Úgy emlékszem, hogy akkoriban, amikor a másik Lamit kötöttem, azt mondtam, többet nem. Na de a kisördög ott volt, és mégis lett még egy. A múltkoriban, amikor a Swallowtailt kötöttem, illetve hát amikor befejeztem, akkor is azt mondtam, többet nem. Hát most bevallom, elmenne még egy... úgy gondolom, hogy amint az ember kicsit elfelejti a "szenvedősebb" részeket, újra át akarja élni a megalkotás örömét. 

Martilapu

Úgy döntöttem, új sorozatot kezdek. Növényekről és felhasználásukról. Elsőként a tavasszal elsők között megjelenő martilapuval kezdem.
Martokon, útszéleken, ruderális területeken, földomlások oldalában élő, fészkesek családjába tartozó növény. Pionír faj, azaz frissen kialakult élőhelyeken az elsőkként megjelenő fajok egyike.
A levelek megjelenése előtt virágzik, gyakran igen nagy tömegben, ami azért is feltűnő, mert virágzásakor (március-április) más virágok még nemigen nyílnak.
A virágok 10-15 cm-s szár tetején magányos fészekvirágzatban állnak. A virágszerű virágzat élénksárga, úgy a nyelves, mint a csöves virágok is.

A virágzati kocsány molyhos pikkelylevelekkel fedett.
A levelek kerekded vagy szív alakúak, a levéllemez ritkásan fogazott szélű. A levél alja fehéren molyhos. 
Gyógynövényként és zöldségnövényként használják.
Fő hatóanyagai a nyálkaanyagok, ezért a fészekvirágzatokból és levelekből (vagy külön az alkotókból) készült forrázat köptető, asztma ellen használatos. Erre utal latin neve is, a Tussilago farfara.
Külsőleg sebek lemosásánál segit, ezt a tulajdonságát összehúzó csersavtartalmának köszönheti.
Fiatal leveleit megpárolva vagy főzelékként fogyasztják, Kalotaszegen pedig hússal megtöltik (akár a töltöttkáposztát), és "tőtike"-ként szolgálják fel.
Mezőgazdasági területeken gyomként tartják számon, gyors szaporodását erős gyöktörzsének köszönheti.

Ébredés

Télvégi angyaljárás

Hát igen... így Húsvét előtt kicsikével nálam Angyal járt.
Tegnap megkaptam az uruguayi fonalakat. Erika, köszönöm! Én pont ilyenre számítottam, már színileg mondom, mert ugye sokan meglepődtek a fonal színei láttán... hogy milyenek? Pihepuhák, simák, finomak. Csodaszépek.

És Adél, Neked is nagy-nagy köszönet. A közbenjárásért és a gyönyörűséges meglepetés-előfonalért is. Ercsunak még egy kezétcsókolom a merinókért.

És most pörgetem az agyam... a zöld uruguayi az tutira Laminaria lesz. A többi? Ajjaj... sok a minta, kevés az idő... és ez a fonal valóban valami igen különlegesre vár.

Változások

Nem szándékoztam ilyen témákról írni, de ez számomra is meglepő dolog, ami történik.
Mint nemrég írtam, elkezdtem mozogni. A cél: újra felvenni egy nadrágot, ami már nem ér be, mindezt minél hamarabb.(Az előzményem, hogy 10 évig sportoltam versenyszerűen, majd pár évig magam gyönyörűségére, és nem önszántamból hagytam abba a mozgást, hanem egy gyógyszeres kezelés mellékhatásai miatt egyszerűen nem ment. A kilók viszont jöttek...)
Nem szeretem a drasztikus semmit-sem-eszem fogyózásokat, nem is hiszek abban, hogy pusztán kalóriamegvonással hatékonyan lehet fogyni, ezért úgy döntöttem, hogy majdnem normálisan étkezek, de mellette szinte napi rendszerességgel beiktatok egy kis mozgást.
A napi gyaloglásom megvan, az se semmi azért, napi 40 perc csak számít. És jött mellé a 30 napos testformázó-fogyasztó kemény mozgás. A hatodik alkalmon vagyok túl, és érzem a ruháimon, hogy máris van eredmény. De még ennél is szembetűnőbb az, hogy jobb az általános közérzetem, jobban alszom, reggel pihentebben ébredek. Jobb a kedvem, több az energiám.
És az előbb felsorolt jótékony hatások nyomán megvan a sikerélmény, már egy ilyen korai szakaszban, ami motivál a továbbmenésben.
Hogy súlyban mennyi ment le? Fogalmam sincs, nem is érdekel. Nem is akarok fogok számokról és testi adatokról írni itt.
A mostani mozgás 30 napos program, alkalmanként 20 perccel (+5 perc bemelegítő), 3 szinttel, amit tíznaponként emelek. Viszont már megvan a folytatás. Akkor megpróbálok alkalmankét egy-egy órákat mozogni.

Annyira kemény, hogy szerintem heti háromnál többet egy átlagember nem bír el abból (vagy ki tudja?), így nem is számolok heti 7 órával.

És egy kicsit magáról a tornáról. 30 napos lefaragás. Ez a hivatalos neve neki. Teljesen egybevág azzal, amit a magam részéről is gondolok az egészséges fogyásról. Már ott kezdődik, hogy nem is kimondottan fogyásnak nevezném, hanem testépítésnek, testformázásnak. Azaz: a zsírok helyébe izmokat építgetünk, alapkövetelmény: LASSAN. Legalábbis az elején. Ez azért kell, mert az izom az a részünk, ami égeti a kalóriákat. Minél nagyobb az izomtömegünk, annál több energiát eszik naponta. A zsír az egy passzív szövet, némi hőszabályzó és energiaforrás-szerepen kívül nem sok jót tudok a számlájára írni. Tehát: a saját zsíromban rejlő energiát felhasználva akarom az égető izomtömegemet növelni.
Az izom növeléséhez az energián kívül másra is nagy szükség van: mozgásra, arra, hogy az izom igénybe legyen véve.
Az alapelveim a következők: nem fogok izomépítő fehérjekészítményeket és fogyasztószereket használni és nem fogok terembe gyúrni járni. Kíváncsi vagyok, hogy ilyen életmóddal mennyi idő alatt fogom magam visszagyúrni a kockás nadrágomba...

Friss szerzemény

Itt van:

Annyi történt, hogy ma terepen való bolyongásunk során széthányt gyapjúra bukkantunk (sokra), amiből egy kicsit összeszedtem. A képen átmosott állapotában leledzik. Ami kosz lejött róla, az szavakban nem kifejezhető, itt viszont szép tiszta már.
Most a kérdés: hogyan tovább? Meg kell fésülni, de mivel? Aztán megpróbálok fonni. Vagy lehet nemezelek belőle... s ha megy, akkor még ottmaradt két-három köbméternyi és visszamehetek bármikor.
Ezt egyébként nem értem: a gyapjú egy igen drága alapanyag, mifelénk pedig a birkákról lenyírt bunda az elhagyott esztenák mellett hever. Évekig. (Talán meg se nyírnák a birkákat, ha meg tudnának lenni a nagy gyapjaikkal, annyira nem éri meg nekik.) Egyrészt abban a mennyiségben szennyező, másrészt pedig igen ronda látvány... de kivel összeszedetni? A legelőket bérlő juhászok már teljesen máshol vannak, sokszor nem is helybéliek... a hivatalokban pedig meg sem mondják, kinek volt bérbeadva előző években a legelő... senki országa ez.
S ha már környezetvédelem: a bezárt szeméttelepeket újranyitották, más pontokon. Idegesítő, hogy hülyének néznek, ha pedig lépni akarunk, mi vagyunk a rosszak, mi jöjjünk a megoldásokkal, a pénzzel, meg mindennel - amikor nem a megoldás meg a pénz hiányzik, hanem a jóérzés és a minimális civilizáció. Dühítő a tehetetlenségünk.

Igy jártam...

Tegnap elkezdtem kötni a hópihe-zoknit a minta szerint. Zoknifonalból, 3-as tűvel. Hát az eredmény ez lett...

Most nem vagyok én nádszál, de azért az ilyen borvizesüvegnél csak vékonyabbak a lábaim... és még ezen is lötyög a dolog...
A bajom az, hogy nem tudom leapasztani ezt a mintát, a 13*4 szem túl nagy, a 13*3 pedig kicsike.
Mi marad? Hát vékonyabb fonalból megkötni. Esetleg vékonyabb tűkkel is...
Amúgy pedig az új dolog a tavaszomban (már érzem is a problémásabb helyeken...):