Karácsonyi hangulat.

Elért engem is, most már egészen. Eddig a sok készülődés közben nem volt időm ünnepélyesen érezni magamn, de most már lehet.
Takarítás: kipipálva. Jó, tudom, a főzőcske majd koszolás lesz, de azt összekapni már szinte semmi.
Ajándékvásárlás: kipipálva. Még a barátnőimnek a kézzel készített rész hátravan, de meglesz hamarosan. Sajnos, a dolgok nem úgy jöttek össze, ahogy elgondoltam az elején.
Főzőcske-sütögetés: holnap. A karácsonyi sütik illata az ünnep része.
Pihenés: következik. Majd két hét munkamentes időszak. Édeskettesben.
Most már én is karácsonyi dalokat hallgatok, de megválogatva és arra gondolok, hogy a már agyonfeldolgozott dalok, amik mindenhonnan ömlenek, elveszítik az ünnepélyes hatásukat. A kinti esőt nem nézem.

Meleget akarok. Meleg fényeket, meleg színeket, boldogságot. Napsütést. Kék eget. Kirándulni akarok térdig érő hóban, szikrázó napsütésben. Azokkal, akiket szeretek. Finomakat akarok főzni, sütni. Olvasni. Kötni. Pihenni. Egy félnapi járás után ágybabújni egy nagy csésze forralt borral.

Kellemes Ünnepeket!

Sărbători fericite!

Happy holidays!