Fan Cardigan 1.1. Gyapjú

Haladok. Nem mertem az előző hozzászóláshoz írni, mert összevissza tört mindent. De most írok picit a kardigánról.

Mint mondottam, minta nélkül kötöm, csak fotók alapján. Hát bontom is visszafele rendszeresen. Tegnap viszont befejeztem az egyik elejét. Újrakötve. Amikor levettem a tűről, rájöttem, hogy kicsi. Lebontottam, az első apasztás előtt visszaszedtem a tűre, és sok sorral megtuningolva újrakötöttem. Na most már úgy tűnik, oké lesz.

A gyapjú pedig csodálatos. Megvallom, a túllegeltetés miatt a juhászat valahogy sosem állt közel a szívemhez. De most kezdem újraértékelni a dolgokat. Hogy sok a birka Erdélyben? Persze hogy igen. Ha feleennyi lenne is elég lenne. Főleg, hogy az esetek túlnyomó többségében a gyapjú eldobódik --- számtalanszor láttam esztenák környékén az otthagyott levágott gyapjút. Kérdeztem is a juhászt, akkor miért nyírják a birkákat? Mert kell, hogy a juh egészséges maradjon. Ha nagy a gyapja, teleragad mindenféle dolgokkal, és ez nem jó neki. Na meg hát meleg is. De birkák kellenek. Mindaddig, amíg helyüket átveszik az alpakák, mert az ő gyapjuk jobb minőségű. Ez viszont egy fölöttébb valószínűtlen kép a közeljövőben... főként mert mifelénk a birkákat a sajtért tenyésztik, meg az ordáért, és nem a gyapjúért.

Egyre komolyabban gondolkodom a gyapjúfeldolgozáson. Csak tömbházban kivitelezhetetlen... de ami késik nem múlik. Egyelőre vegyes bennem a dolog. Ha nem volna munkám, rengeteg ötletem volna. De van munkám, amit szeretek. Amellett ezer dologgal foglalkozom, mind olyanokkal, amiket szeretek. Időm nincs.

Letisztul bennem ez is. Meglátom, mi lesz. Egyelőre van gyapjúm, és vannak ötleteim. A többit majd meglátjuk.

Hitvallás

vannak vidékek gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül
szavak sarjadnak rétjein
gyopárként sziklás bércein
szavak kapaszkodnak szavak
véremmel rokon a patak
szívemben csörgedez csobog
télen hogy védjem befagyok
páncélom alatt cincogat
jeget-pengető hangokat
tavaszok nyarak őszeim
maradékaim s őseim
vannak vidékek viselem
akár a bőrt a testemen
meggyötörten is gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül

(Kányádi Sándor: Előhang)

Poem about the feeling of home.

Laminaria 2

Igen, lejött a tűről :-). Egyelőre ázik, aztán hamarosan blokkolom.
Itt már blokkolva.

.

Újra hegyekben jártam

Ez alkalommal a Gyalui havasokban. Sok év után voltam itt újra, sajnos, sokat változott, és nem abba az irányba, amit szeretnék. Beépült, a turistatelepen szeméttengerben úsztunk. Szerte amerre láttunk, tarvágások.

Gyerekkoromban itt egy délután alatt zsáknyi rókagombát gyűjtöttünk össze - ma alig paprikásnyi lett volna, ha leszedem. De otthagytam. Más miatt mentem.

Aztán felmentünk messze, a Buszkátra. És ott már nem látszott az agresszív emberi ráhatás annyira. Persze, kivágott fák voltak, de itt már csend honolt. Messze lent valahol zúgott a patak, és csak a legyek zümmögtek. A város után szinte fura, hogy az ember hallja a csendet. Annyira jólesett. És jólesett a száráról enni az áfonyát, vörös áfonyát. Az itteni málna ízét meg sem közelíti a kerti málnáé.

Sajnálom, hogy ez a világ egyre jobban szűkül. De remélem, mindig lesz olyan eldugott sarka a természetnek, ahova az ember nem fog bejutni.

Fogaras

Hétvégi túra. Giccs. Tömeg, amit próbáltunk elkerülni. Zaj. DE emellett tájak, hegyek, növények.

Fan Cardigan

Megy ez kérem, minta nékül is, mint a karikacsapás... Igaz, volt már visszabontva, na meg az is lehet, hogy van benne hibuci, de nődögél a háta... fantasztikus érzés természetes gyapjúból kötni.
Minden más hibernál egyelőre.

Gyapjú

Ilyen és ilyen sok.

Egy jó, egy rossz

Ez így jön.
Az történt, hogy ma végre végre vettem igazi, 100%-os gyapjút Kibéden. Gyönyörű. Az előbb tekertem le a nagy matringról köthető méretű gombolyagba, fehéret is, barnát is. Fehér van másfél kiló, barna "csak" fél. Alig várom, hogy tűre vegyem, rohanok is.
Na csak még a rosszat mondjam el: lefotóztam a gyönyörűségeket, de elromlott a kártyaolvasóm...
Megyek kötögetni.

Ősz

Itt van. Múlt héten még csak régi képekből töltöttem fel őszi képeket, de ma itt vannak az idéni elsők. Az elsőn mintha nyár lenne, de azért mégsem. Már a mohán a fény is őszies.

A Lamináriámmal pedig haladok, de elértem a szál végére. Úgyhogy hétfő délutánig egyéb elfoglaltságot kell találjak.

Asszociáció

Ercsunál láttam ezt a gyönyörűséget.

És eszembe jutott az őszi bükkösök színvilága. Mindig is szerettem ezeket a meleg barnákat. Valahogy olyan lusta, álmos és nyugis...

Laminaria

Haladok. Tegnap visszabontottam pár sort. Szerintem nem 163 hanem 165 szemnek kell lennie a Star chart 4x-es lekötése után.
Most ilyen:

Kézimunka

Kötök. Állandóan kötök.

Készül a Laminaria sálam.
Túlvagyok egy gyöngyvirágos észt csipkesálon, és most ezzel haladok. És tervezgetek...